EN: Honestly, I wanted to visit running events for a while but unfortunately in Debrecen, they don’t happen every week. I also wasn’t quite active, even there was something, I said: OK, I’ll see but finally nothing happened.
However, I saw the IronGirl event here in Budapest already in spring but I didn’t want to register so early, since I had no idea what will happen or where I’ll be in that time. Although, when I started seeing the time of moving to Bp clearly and the notification that there are only 140 places left, I registered and I already knew that there’s no way back 😛
HU: Megmondom őszintén, már régóta szeretnék részt venni futkorászós eseményeken, de valljuk meg, Debrecenben nincs minden héten ilyesmi. Illetve, én sem voltam a legaktívabb, ha láttam, is hogy lesz valami, úgy voltam vele, hogy majd meglátjuk, aztán a végén nem is lett belőle semmi…
Kinéztem viszont már tavasszal az IronGirl futást itt Pesten, de sokáig nem mertem nevezni, mert ki tudja hogy mi hogy lesz, éppen hol leszek, stb. De mikor körvonalazódott a felköltözés, és láttam, hogy már csak 140 hely maradt, erőt vettem magamon, és beneveztem, onnantól kezdve tudtam, hogy nincs visszaút 😛
I wanted to prepare properly, even that I knew that lately I went for running 10K without any problem, but still I wanted to run more than usually. My gym ticket in Debrecen was expired on the 16th and it was totally pointless to buy new one for 4 more days so I thought that I’ll go running every day and it will be fine. However, the weather had quite different plans, it was raining whole day and I couldn’t do anything. The last time when I went jogging before the competition was on the 20th, I ran 3K and I said that I’ll see what’s going to happen.
A nagy “felkészülésem” sajnos nem volt az igazi, bár mostanában előfordult többször is, hogy 10 km – t futottam le minden nehézség nélkül, de mégis úgy voltam vele, hogy nem ártana gyakrabban futnom vagy ilyesmi. 16 – án lejárt a kondibérletem Debrecenben, 4 napra pedig teljesen felesleges volt újat vennem, úgy voltam vele, hogy majd futok kint, és akkor meg is lesz a nagy felkészülés. Az időjárásnak sajnos azonban más tervei voltak, megállás nélkül szakadt az eső, így nem igazán tudtam mit kezdeni a helyzettel. A verseny előtt utoljára 20 – án futottam kemény 3 km – t, aztán majd meglátjuk, gondoltam.
I already got my starting pack on Saturday and yesterday I went to the place with my man a bit after 3 pm 😛 The weather was perfect for running 🙂 Well, I wasn’t overdoing the warming up, if I run long distance, I don’t kill myself during the whole distance, only at the end if I have some extra energy 😀
About the results, I had plans, but 20 seconds after we started, I already had to realize, that I won’t have the opportunity to do my best here. There were 2 thousands of competitors (and then it was sold out!) so you can imagine. The first 2 – 3 minutes went by walking, I felt like I attended some charity walking event or whatever so I realized very soon that I won’t break my personal best here 😀 Then we could start jogging but still very slowly, it was impossible to overtake people so the first 1 – 1.5 km was a bit weird… But I didn’t mind 🙂
To be honest, at the beginning I was trying to go faster and overtake people every time I could, but it take quite a lot energy, so I became tired like hell. However, I told to myself that no matter what’s going to happen, I won’t stop, so I didn’t, and at the end I was sprinting to the finish line like crazy 😀
The medal is beautiful and now I’m planning to visit such events regularly to have a collection 😀 About the time, it’s pointless to say anything, it’s not so real since there was a lot of walking and slow jogging at the beginning. Anyway, I really liked the event, I’m happy that I did it and became an IronGirl! 🙂
A rajtcsomagot már szombaton átvettem, tegnap pedig 3 óra után nem sokkal meg is jelentem a verseny helyszínén Peti kíséretében 😛 Hálistennek gyönyörű időnk volt, pont tökéletes egy jó kis futáshoz. 🙂 A melegítést nem agyaltam túl, ha hosszút futok akkor nem szoktam, általában úgy futok, ahogy jól esik, maximum a végén ölöm meg magam, ha túl sok felesleges energiám marad 😀
Az időt tekintve voltak terveim, de a rajt után körülbelül 20 másodperccel le is tettem mindenről. Képzelhetitek, milyen tömeg lehetett, 2 ezren neveztünk a versenyre (utána pedig le is zárták a regisztrációt). Körülbelül 2 – 3 percig csak sétálni tudtunk, úgy éreztem magam mint valami jótékonysági sétafikáláson, hamar realizáltam, hogy itt nem fogok egyéni rekordot dönteni 😀 Mikor elkezdhettünk kocogni, akkor is csak csigatempóban, előzni lehetetlen volt, tehát kicsit furán ment le az első 1 – 1.5 km. Na mindegy 🙂
Megmondom őszintén, az elején, próbáltam gyorsan kerülgetni az embereket és menni, amikor lehetett, ez viszont rengeteg energiát elvett, így eléggé elfáradtam. Megfogadtam viszont, hogy bármi történik, nem fogok megállni, ezt tartottam is, sőt a végén úgy sprinteltem be a célba, mint egy őrült 😀
A befutóérem gyönyörű, most már Pesten rendszeresen szeretnék hasonló rendezvényekre járni és gyűjteni a kollekciót, haha 😀 Az időt szerintem hagyjuk, bár nem is reális, hiszen rengeteg séta és csigatempó volt az elején. Mindenesetre nagyon tetszett a rendezvény, örülök neki, hogy megcsináltam és IronGirl lettem 😛
