EN: In Monday’s entry I wrote about the eventful, busy trips related to my job, however a few days ago I decided to escape a little bit from the world for the exact opposite reason. Despite of being a social person who is always on the go like a perpetuum mobile, the last 1-2 months were quite tough, which made me feel that I need some time to put my mind to rest and fill my batteries. Someone, who knows me very well said once, that for me the easiest way to forget my problems is to leave them physically behind. Well, he was absolutely right, this is why instead of taking some days off and staying at home, I decided to spend some days in a dead end village. Yes, alone… 🙂 Besides the social detox, I was also fasting for 55 hours (I know it sounds pretty shocking but trust me, it’s much more about mental training than a physical challenge… I even ran 18 kms scheduled by my trainer after fasting for 36 hours (and followed by almost an additional 20 hours…) but nothing wrong happened :)) Well, I don’t say that suddenly all my problems have been solved by this detox trip, but it was one of my best decisions for sure, because the old Virág needs to be back on track! 😉
HU: A hét elején a pörgősebb, eseménydús utazásaimról meséltem kicsit Nektek, az elmúlt napokban viszont pont az ellenkező célból kerítettem sort egy kis elvonulásra. Habár társasági ember vagyok, nehezen ülök meg a fenekemen és megőrülök, ha nem történik valami, néhány megpróbáltatáson keresztülmentem az elmúlt 1-2 hónapban és ennek kapcsán úgy éreztem, muszáj kicsit kikapcsolnom és feltöltődnöm mind fizikálisan, mind mentálisan. Valaki, aki elég jól ismeri a lelkem működését egyszer azt mondta, nekem a legjobban az segít hátrahagyni a gondjaimat, ha fizikálisan is kiszakadok a hétköznapi közegemből. Mivel maximálisan igazat adok neki, ahelyett, hogy Budapesten maradva vontam volna ki magam a forgalomból pár napra, Sajógalgócra, egy kis zsákfaluba utaztam 🙂 Igen, egyedül… 🙂 A social detox mellett egy 55 órás böjtöt is lenyomtam (tudom, hogy elsőre ijesztően hangzik, de higgyétek el, ez sokkal inkább mentális tréningről szól, mint fizikai megpróbáltatásról… Amint a mellékelt ábra mutatja, az edzőm által előírt 18 km-t is gond nélkül lefutottam a böjt 36 órájában, és az égvilágon semmi bajom nem történt :)) Nem mondom, hogy ezzel a pár nap elvonulással minden gondom megoldódott, de ez a kis út az egyik legjobb döntésem volt, mert szükség van a régi Virágra 🙂
